Látnivalók - Zengővárkony
Merítsen ihletet az ebben az önkormányzatban tett utazásokra vonatkozó tippekből, vagy keressen utazásokat egy másik városban vagy faluban.
Míves Tojás Múzeum
A tojásfestés, a tojáshímzés szerves része a húsvéthoz kapcsolódó népi hagyományoknak, ugyanakkor mára önálló népművészeti ággá fejlődött, s a díszített tojások az ünneptől függetlenül is előállítható, gyűjthető, kiállítható műtárgyakká váltak. A múzeum a népművészeti tojásdíszítmények változatos és gazdag gyűjteménye. Gyűjtőköre elsősorban Európa, kiemelten a Kárpát-medence. Hazai tojásfestők és díszítők alkotásait tájegységenként mutatja be.
A múzeumban megtalálhatók a távolabbi tájak kultúráját reprezentáló izraeli, kínai, indonéziai, japán darabok is. A vitrinekben helyet kapnak a tojásmotívumot felhasználó népi iparművészeti és iparművészeti alkotások.
Az intézmény céljai: Gyűjteni, megőrizni, bemutatni a múlt eme törékeny hírnökeit, valamint otthont, teret, lehetőséget adni a jelen és a jövő tojásíróinak munkájuk bemutatásához.
CÍM: 7720 Zengővárkony, Kossuth Lajos utca 6.

Tájház
Zengővárkony szívében található az 1800-as években épült, a népi építészet ékes példájaként számon tartott parasztház, melyet eredeti formájában állítottak helyre. A ház korhű berendezése egy letűnt, gyönyörű korba a 19. század eleji paraszti kultúrában repíti vissza a látogatót. Az épület ad otthont a 36 országból gyűjtött közel 600 műtárgyat bemutató Szalma-Kincs-Tárnak is.
Nyiltvatartás infó
Szerda szünnap.
November - március: ügyeleti nyitvatartás. A megadott telefonszámon lehet csoportoknak bejelentkezni..
Ár információ, Tájház és Szalma-Kincs-Tár
Felnőtt: 700 Ft; Gyermek/diák: 400 Ft;Családi jegy: 1800 Ft

Szalma-Kincs-Tár
A Tájház ad otthont a 36 országból gyűjtött közel 600 műtárgyat bemutató Szalma-Kincs-Tárnak is.
Tüskés Tünde, népi iparművész szalmafonó változatos gyűjteménye használati és dísztárgyak sokaságát mutatja be, melyekben egy a közös: mind a gabona szárából, azaz szalmából készültek. Ámulatba ejtő gazdagságát mutatja be ez a kiállítás egy egyszerű és természetes anyag felhasználási módozatainak, legyen az egy szalmakalap, egy fali dísz vagy akár egy rízsszalmából készült esőköpeny.
Csoportok részére szívesen szervezünk múzeumpedagógiai foglalkozásokat (előzetes bejelentkezéssel, felár ellenében), nyáron pedig szalmafonó tábort.
Nyiltvatartás infó
Március 15 - október 31: 10:00 és 18:00 között.Szerda szünnap.
November - március: ügyeleti nyitvatartás. A megadott telefonszámon lehet csoportoknak bejelentkezni..
Ár információ, Tájház és Szalma-Kincs-Tár
Felnőtt: 700 Ft; Gyermek/diák: 400 Ft;Családi jegy: 1800 Ft

Református Templom
A ma is látható templom helyén a hívek kétszer is építettek fából templomot. A Türelmi Rendeletet követően 1786-ban kőből építettek tornyot a fa templomtesthez, majd 1802-ben szintén kőből építettek egyhajós templomot elődje helyére. Ez bizonyíthatóan festett kazettás, vízszintes mennyezetű volt. A templomot 1841-ben bővítették, s nyerte el mai formáját. A kereszthajós szerkezetű, boltíves mennyezetű templom késő barokk stílusban épült. Az 1877-ben beépített orgona Lesnyik József és Kész Ernő mesterek munkáját dicséri. A templom egyik legfőbb jellegzetessége, – Kárpát-medencében is egyedülálló módon – hogy tetején a csillag bibliai szimbóluma alatt a katolikus Habsburg-ház címerét találjuk, mely utal az első megépült református templom történetére:
Írott források szerint a falu lakosságának jelentős része az 1650-es évektől református volt. A szomszédos Pécsvárad katolikus árnyékában sokáig lehetetlen volt református templomot építeni akárcsak fából is. Az engedélyt az egykor Linzből ideérkező báró Zinzendorf adta meg, mint a dominium tulajdonosa, viszonozva a helybéli református Vókai György figyelmességét. A korabeli dokumentumok szerint a reformátusság háláját fejezte ki a címerrel, míg a ma utazója hozzáteszi, hogy az bizony a védelem pajzsa is volt a katolikus klérussal szemben, melynek nagy hatása volt a térségben a közigazgatásra.
A templom méltó párja az 1886-ban épült parókia, melynek egykori lakói között ott találjuk Csekei István esperest, aki a Tolnai Református Egyházmegyének volt egyházkormányzója. Itt élt és szolgált 1927-1947-ig dr. Fülep Lajos lelkész, művészettörténész, művészetfilozófus, esztéta, egyetemi tanár is, akinek emlékét megőrizendő emlékszobát nyitottak meg 1975-ben.
Elérhetőségek:
7722 Zengővárkony, Arany J. u. 97.
(+36 72) 466-118

Vadkan Vili Sétálója
Itt mindenki lehet gyerek…
Élj át mesés kalandokat Vadkan Vilivel a Várjkan Völgy legkíváncsibb kis lakójával!
Keresd Vili patanyomait faluszerte, és látogass el vele Zengővárkony legmesésebb helyeire! A szusszanókon hallgass vagy olvass meséket Viliről és csodálatos magyar népmese kincsestárunkból!
Részletek a sétálóról itt találhatók: vadkanvili.setaloja.hu
A sétálót bárki ingyenesen használhatja. Nincs kötött sorrendje a szusszanóknak, és nem fontos mindent egyszerre bejárni. A sétáló vezetéssel is megtekinthető, melyre időpontot itt tudnak egyeztetni:
Fülöp Szilvia, +36 30 441 4998
A meséket ilyen táblák rejtik. A QR kód leolvasásához elég egy okostelefon némi mobilnettel. A QR kód leolvasó ingyenesen letölthető a GooglePlay vagy AppStore áruházakból

Berta János faműves állandó kiállítása
A kiállítás anyagát egyedi, zsűrizett, fából készült használati edények, étkészletek, kupák, szobrok és játékok alkotják.
Cím: Arany János u. 113. (kulcs a szembe szomszédban Hertrich Józsefnénél)
